2010. június 5., szombat

:)

annyian elégedetlenek az életükkel. pedig szerintem jobb nem történhetett volna velem, mint hogy megszülettem. igen, szeretek élni, imádom az életet, minden egyes apró mozzanatát. ez egy olyan ajándék, amit ki kell nagyon használni, mert akármikor visszakérhetik. én hihetetlenül hálás vagyok érte. minden egyes napfelkeltéért.
imádok felkelni másnaposan, cigitől és énekléstől berekedten, lefolyt sminkkel. imádok sétálni éjjel. imádok fürdeni a balatonban. imádom az embereket is, szerintem minden egyes ember gyönyörű. imádom ősszel a ropogó faleveleket a talpam alatt. imádok kirándulni. imádok addig nevetni, hogy kicsordul a könnyem. imádok álmodni és álmodozni. imádom az olyan zenéket, amik emlékeztetnek valamire vagy valakire és kiráz tőle a hideg. imádok félni. imádom, amikor mondok valamit, és mindenki hülyének néz, de én tudom, hogy egyedül én gondolom jól. imádok iskolába járni. imádok várakozni, aggódni, idegeskedni. imádok órákat beszélgetni telefonon a semmiről. imádom, hogy hazajövök, és anyum valami finomsággal vár. imádom a barátaimat, mert mindig ott vannak, ha kell, mindig jobb kedvem lesz tőlük és nélkülük sivár lenne az életem. imádom az ellenségeimet, akik nem szeretnek, mert nélkülük nem lennék az, aki most vagyok. imádok szerelmes lenni, reggelente arra kelni, hogy ott fekszik mellettem és ha közelebbhúzódok átölel, majd alszik tovább. imádok enni, inni, aludni. imádok csak random módon megállni és csodálni mindent körülöttem, mert ez az egész világ egyszerűen nem lehetne számomra tökéletesebb.

2 megjegyzés: