célok

ma nagyon elgondolkodtam németen. igazából mindig ugyanazt csinálom azon az órán: vagy olvasok, vagy alszom esetleg zenét hallgatok és tanulok egy kis bioszt. hát ma aludni próbáltam, csak nem jött össze. azon elmélkedtem, hogy igazából mik is a céljaim, mi az, ami minden nap életben tart. de nem jutottam előrébb. mert mondhatnám, hogy a hétvégék, ami valamilyen szinten igaz. nórival mindig számoljuk a napokat, hogy mennyi van hátra péntekig. de pénteken mit csinálok? hazajövök, eszem, elmegyek boltba, lefekszem, felkelek, megiszom egy kávét, vagy kettőt, esetleg egy energiaitalt. elkezdek készülődni, elmegyek bulizni, hazajövök, alszom. ennyi. utána szombat, ami meg általában punnyadás és megint a pénteket várom. a vasárnap mégrosszabb. mindent összevetve a hétvége nem túl jó életcél, mert általában csak a pénteken történik valami.
akkor mondhatnám, hogy várom a nyarat. de az meg baromi gyorsan itt lesz az érettségivel együtt. és aztán gyorsan el is megy. ezért ezt se várom.
várhatnám a szeptembert, mert új életet kezdek, de az se biztos, hogy felvesznek, ezért lehet nem lesz olyan vidám szeptemberem.
nem mintha ilyen depressziós, életunt lennék, csak mindig akkor leszek rosszkedvű, amikor elkezdek ilyeneken gondolkodni, és most nagyon belelovalltam magam. annyira, hogy teljesen elment az életkedvem is, és mindenki idegesített. ez amúgy is gyakran előfordul velem, néha úgy érzem én vagyok az egyedüli normális - vagy abnormális - a környezetemben.
most, hogy ezt mind kiírtam magamból - nem is olyan hülyeség a blog - sokkal jobb a kedvem és már azt tudom, hogy miért érdemes felkelnem holnap is, meg holnapután is, meg azután is. az embernek mindig van(nak) célja(i), akár kicsi(k), akár nagy(ok). ez - is többekközt - különbözteti meg az embereket és az állatokat egymástól.
holnap állítólag sütni fog a nap, ezért érdemes felkelnem. holnap megyek stepaerobikozni. holnap nem kell olyan korán kelnem. holnap művtörin valószínűleg nem fogok figyelni, hanem hülyéskedni fogok flórával és alexszel. holnap jót fogok nevetni szünetekben. holnap látok néhány embert, akik azért mégiscsak kedvesek számomra. és már csak azért is érdemes holnap felkelnem, mert holnap szerda lesz és mert tegnap hétfő volt, ma meg kedd van.